Sok minden kavarog a fejemben, olyan nagyon sok dologról, eszméről, érzésről szeretnék írni, hogy a témabőséget már zavaró tényezőként élem meg...néha saját szemtelenül tolakodó gondolataim is zavarnak...
( például ma is, az állam szuverenitásától kezdve a tárkonyos savanyúlevesig minden végig zúgott agyamon...)
Most mégis az akarati szabadság felbecsülhetetlen értékéről írnék egypár gondolatot.
Nálam bölcsebb, tanultabb, érettebb emberek évezredek óta rájöttek- mi több kétséget kizáróan meg is fogalmazták- az igazi boldogság az az állapot, amikor az ember nem áll függőségi viszonyban valamely vággyal, érzéssel,matériával...szóval semmivel.
Persze ezt a klisé szöveget már minden tinédzser (zsenge önjelölt értelmiségi) zúgta betéve...legalábbis " az én időmben, az én társaságomban..." azonban el kellett telnie több mint egy évtizednek, hogy patiszon panírozás közben, a fentiek értelmét meg is értsem!..és, hogy rádöbbenjek arra, milyen nagyon távoli a tinédzserként kitűzött "nő- eszménykép" személyemben történő megtestesítésének időpontja.
Az ideális állapot a teljes szellemi-akarati-érzelmi függetlenség lenne, ha elvonultan Nepálban élnék, valamelyik Karmapa szellemi vezetése-irányítása alatt....de így, ebben a nagy városban és a szakmámban...eléggé nehézkesnek vélem a megvalósítását.
...és itt...ezen a ponton, impresszionista ecsetvonással csatlakoznak az életemhez, "Útitársaim" : emberek, eszmék,érzelmek, gondolatok...és első ránézésre összekeverik- maszatolják , kezdetben gyönyörű preraffaelita festmény-életem...
A tizenhetedik panírozott patiszon elkészítése után már tisztán éreztem és tudtam, hogy Ők azok, akik nélkül nem érhetek akként a Nőként célba, akit megalkottam kislánykoromban...és rádöbbentem egy-egy hétköznapi teher, függőség alkalmat ad arra, hogy befele nézzek ...- oda, ahol mindenkiben él őszinte-tiszta gyermeki énje által kreált Nő vagy Férfi.
Így arra törekszem a jövőben, hogy olyannyira lehántsam magamról a függőség burkát, hogy az Életnek nevezett utazásom bármelyik pillanatában , bármely helyzetében, független szemlélőként nézhessem és beláthassam az Utam.
Érdekes Utazás!! ...ezúton köszönöm Mindenkinek, aki Társam volt az úton vagy a sors a Jövő valamely megállóhelyén ülteti be mellém- rövid napsárga Érintés erejéig vagy hosszas jázminillatú évekig ....Köszönöm!
Márai Sándor:
"S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem könnyű ez.(...) Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az isteni megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy.” ( Füveskönyv)
Nos, az akarati-szellemi-érzelmi függetlenség nem létezik, attól a perctől, ahogy megszülettünk, függünk valakitől, valamitől...és ez így jó...csak meg kell találni a megfelelő mértéket...
VálaszTörlés..."az igazi boldogság az az állapot, amikor az ember nem áll függőségi viszonyban valamely vággyal, érzéssel,matériával...szóval semmivel" ezzel nem értek egyet...én igenis boldog vagyok attól ha pl. vágyok valamire...ha függök ettől a vágytól... :-)...és bevallom, hogy függőségi viszonyban állok a gyönyörű ruhákkal, és már az boldogságot okoz, ha kinyitom a szekrényt, és kiválaszthatom azt, amelyiket másnap reggel veszek fel... :-) ...és nem hiszem, hogy az a valaki, aki senkitől és semmitől nem függ az igazán boldog lenne...szerintem az nagyon nagyon magányos... :-)
..."Az ideális állapot a teljes szellemi-akarati-érzelmi függetlenség lenne, ha elvonultan Nepálban élnék, valamelyik Karmapa szellemi vezetése-irányítása alatt" ...ez esetben sem lennél független, ugyanis a szellemi vezetéstől függnél... :-)
...hát ennyi... :-)
A függőségben nincs alkalmazható mértékegység...nincs kicsit függő vagy nagyon függő kategória.
VálaszTörlésA boldogság egyetemes definícióját, oly módon, hogy mindenki által elfogadható legyen még nem sikerült senkinek megfogalmazni. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Benned a boldogság érzetét kelti a szép ruha...engem felvidít, esetleg gyönyörködtet...
A függetlenedett ember...nem feltétlenül magányos...sőt...
A Karmapa vezető: szellemi- érzelmi függetlenség elérését célzottan segítő, ideiglenes függőség...
(A karmapák az inkarnációikban már gyerekkorukban felismerik, hogy ők az előző Karmapa megtestesülései. Már egész kiskorukban megismerik előző születésükbeli kapcsolataikat, barátaikat, tanítványaikat és tanítóikat, s sok esetben áldást is osztanak az embereknek és az állatoknak. Haláluk előtt rendszerint pontosan leírják, hogy hol és mikor fognak újjraszületni, és hogy a tanítványaik hogyan találtahják meg és hogyan ismerhetik fel őket.)
...hát ennyi...:-)