mondanivalóm....arról, hogy a világ olyan amilyenné magadban kialakítod...és hogy minden illúzió ...és rengeteg a szabadon szaladgáló illuzionista ... és... túlkínálat van a collos Houdinikből is...
...eddig jutottam az elmélkedésben...amikor kiléptem a hűs kávéházból és a forróság lélegzetelállítóan szoros öleléssel rátapadt testemre...attól féltem összeroppant... és nem lehetett kíméletesen lerázni vagy durván, gorombáskodva elriasztani...velem volt...hevített... igazi Perzselő Nyár...nagyon rég vártam már ezt az érzést...és a szorításától nehézkes lélegzetem , hiányos ütemét számlálva, billegtem a belvárosban...beletörődve, hogy bőröm kissé csillogóbb az elvártnál, de az utánam forduló tekintetek, magabiztosságom szilárd alapját erősítették...
...én sosem voltam nyárrajongó (döbbentem magamra) és tessék... most egyenesen izgat... gondolkodni próbáltam mikor változtam meg ??...ennyire... de konkrét naptárban behatárolható időpont jutott eszembe ,ami megrémített ...miért emlékszem ilyen pontosan arra a napra???? ...
Minek agyalok folyamatosan??? - kattogtam a lezáró akkordot! és csak úgy "semmire nem gondolni" tézisét próbálgatva.... kísérletezni kezdtem lépésemmel.... rájöttem ha mélyebben-szélesebben mozdítom csípőmet...és a végtelen jelét próbálom járás közben csípőmmel leírni ...megszabadulok egy-két utcasarokig a Gondolattól...ami miatt beleszerettem a nyárba...
...nem jutottam dűlőre magammal, a gyalogos átjárást tiltó "piros lámpás "kizökkentette testem, járásban /tipegésben/ végtelenített táncát...
....és pillanatok alatt helyrehozhatatlan következményeket okozva...megállapítottam..."megsütött a nap" :
Széket vittem az öreg fa alá... és a körlocsolót teljes szórásra állítottam és egy vödör jégkockát szereztem be a hűsöléshez...szenvedtem ... túlhevített önmagam teljesen ellazult a széken ... fejem hátrahajtottam és nyakamon a fájóan égető- jeges víz...hűtötte lüktető artériámat...piros selyemruhám teljesen átázott, rám tapadt.... hűsített ... vérem zubogása...szúrta plátói énem edzette szívecském... de ragacsos érzelmi ömlengést nem engedhetek meg magamnak ...annál inkább borzongást és lúdbőrözést... nem fecséreltem az időt...belezúdítottam tíz-tizenkét jégkockát ruhámba...
... éreztem vizcseppek gördülnek bőrömön...és erős nyomás tenyerel hátamon... " Elnéézéééést!!! Zöld!!!" elégedetlenkedett egy dundi, melegtől vérvörös arcú nő ...és fizikai fölénye tudatában, sodort át az átjárón...
Forróság még most is hatalmában tart...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése